Megjelent a HUG legfrisebb száma

2017.09.23. 00:41

Megjelent a HUG legfrisebb száma

A 2016 márciusában indult HUG (Hungarian Geopolitics) magazin egy Magyarország vezető geopolitikai és geostratégiai témákkal foglalkozó folyóirata. Szerzőink nemzetközi szakértők, elismert professzorok, vezető geostratégiai gondolkodók és az új kutató generáció képviselői, A HUG az értékalapú gondolatokra és gondolkodásmódra épít, újszerű látásmódjával – érdekes szakmai cikkekkel

Napjainkban, nagyon gyors, már-már követhetetlen technológiaváltozás-sorozatban élünk, függetlenül, attól, hogy ez az ipari forradalmak sorában hányadik nagy átalakulásnak tartjuk. Egyértelműen új technológiák, új gazdaságszervezési elvek, új fogyasztási minták, új foglalkoztatási modellek, új csataterek, új generációk, új mítoszok és új dinamikák jelentek meg. 

Ez az új korszak - amelyet nyugodtan nevezhetünk a "Nagy korszakváltásnak" is épp úgy kitermeli a maga nyerteseit és veszteseit, mint ahogy korábban tették. Magyarország számára pedig alapvető fontosságú kérdés, hogy miként lehetünk nyertesei ennek a korszakváltásnak. 

Ezért is tartjuk fontosnak, hogy az új HUG számunkban ennek az új korszaknak a legfőbb jellemzőit megismerhessük, bemutathassuk azokat a nemzetközi gyakorlatokat, sikeres gazdasági felzárkózási tanulságokat, amelyek példákkal szolgálhatnak. Keressük a gazdasági növekedés receptjét, mely Ricardo Haussman szerint a tudástőke növekedését és terjeszkedését jelenti. Az általa valamint a Harvard kutatói által készített összetett gazdasági komplexitás atlasza alapján Magyarország az első tíz ország között szerepel (2015-ben egy helyet javítva immár a nyolcadik helyen). Hausmann előadásában felteszi a kérdést: mi befolyásolja a gazdasági növekedést? Az egyik a tudás felhalmozása, a know how, a másik pedig az, hogy az egyes termelési technológiák milyen távolságban vannak egymástól a terméktérben, vagyis hogy mennyire kapcsolódó terméket állít elő egy adott ország. Ezek alapján megalapozott az ország gazdasági növekedése. 

Bemutatjuk az elmúlt évszázadok alapján a magyar gazdasági növekedés korszakait, valamint a nemzetközi példák segítségével a brit, az amerikai, a japán, a koreai, az európai (svájci, bajor, baden-würtenbergi, svéd, finn, olasz, osztrák, lengyel), valamint az izraeli növekedési recepteket. Folytatjuk az előző számunkban elkezdett jövőkép sorozatunkat, és az egyes országok 2050-es jövőképet mutatjuk be, hogy is néz ki harminc év múlva USA, Kína, Japán, India, Európa vagy épp Afrika jövőképe szcenáriók alapján. A 21. században Amerika gazdasági kilátásait minden korábbinál jobban fenyegetik a globális versenytársak, akik már mindannyian megalkották a maguk évtizedes léptékű növekedési és versenyképességi stratégiáit. 

Parag Khanna vezető geostratégiai gondolkodó, globális stratéga, világutazó, bestseller író, a szingapúri nemzeti Egyetem Li Kuan Jao közpolitikai iskolájának ázsiai és globalizációs centrumának szenior kutatója idén tavasszal a meghívásunkra Budapesten tartott előadást, ahol megmutatta térképek segítségével, hogy hogy alakul át világunk a 21. században, és hogy a kapcsolódási pontok (infrastrukturális vonalak) segítségével hogyan válik egyre összetettebbé és komplexebbé a világunk. Ebben a világban újra kell rajzolnunk a térképeinket, hogy a földrajz felemelkedésével, megértsük mi történik körülöttünk. Ezért három féle földrajzi tudásra van szükségünk: természetföldrajzra, politikai földrajzra és funkcionális földrajzra. 

Khanna szerint napjainkban a világ minden nagyobb problémájára inkább a kisebb államokban van a megoldás, nem pedig a nagyokban. Évtizedeken át elvetették azt az elképzelést, hogy olyan kis államok is lehetnek szerepmodellek mint Szingapúr és Svájc. A városállamok világában a nagy országok tapasztalata minden eddiginél kevésbé releváns. A siker jobban számít mint a méret. A legfontosabb versenyképességi mérőszámokban is a kis országok a legjelentősebbek.

A földrajzilag kis országokat azonban naggyá teszi őket, hogy képesek koncentrálni a pénzek, az árúk, erőforrások, technológia, információ és tehetség áramlását, és kiaknázzák azt. Gazdaságföldrajzuk ugyanolyan fontos, mint a politikai. Földrajzukat az összekapcsoltságuk, mintsem a területük alapján határozzák meg. Beszállítói értékláncai ugyanolyan fontosak a térképen, mint a földrajzi elhelyezkedésük. Ugyanakkor ők a nyitott gazdaságok archetípusai, addig vannak erőd jellegű elemeik is: gondosan ellenőrzés alatt tartják a migrációt, valamint kiszűrik a pénzügyi támadásokat, a kiber-támadókat, és a terroristákat. 

A technológiai fejlődés ugyanis exponenciálissá vált. Utat nyitva olyan helyekre is, amelyeket korábban el sem tudunk képzelni, az összekapcsoltság és a komplexitás terén pedig olyan robbanásokat okozva, amelyek megváltoztatják a játékszabályokat. Mindez ami körülvesz bennünket ezt bizonyítja. Átformálja a valóságunkat, képességeinket és kihívásainkat. 

Ebbe a nagy korszakváltás vizeire invitáljuk az olvasót, hogy fedezzük fel együtt a növekedés, és gazdasági és geopolitikai receptek alapján a világunkat, újrarajzolva a 21. század megismerésének térképét.