Fontos-e a földrajzi hely?

2016.11.07. 18:47
Vajon fontos-e még a földrajzi hely a gazdasági-társadalmi boldogulás okán, vagy az internet valóban mindent átalakít – erre is választ keres speciális “térképekkel” megtűzdelt könyvében Csizmadia Norbert.

Kinek volt igaza: Richard O’Brian-nek, aki szerint a hálózatok és az internet lényegében a földrajz halálát okozzák, vagy Robert D. Kaplannak, aki szerint a földrajz bosszút áll, mert kiderül: a technológia korában a hely még a korábbi koroknál is fontosabb? Csizmadia Norbert Geopillanat című könyvében leteszi a voksát az utóbbi tézis mellett – saját értékelése szerint a kötet a kijózanodás könyve, amely megmutatja, hogy az internet nem mentesít minket a béklyóinktól – de maga a könyv olyan részletességgel elemzi a különböző érveket, hogy az olvasó akár az ellentétes véleményre is juthat.

A kötet több év szorgos kutató- és gyűjtőmunkájának eredménye, olyan gyűjtemény, amely nagyban hozzásegít mindenkit a XXI. század történelmi- gazdasági-, politikai folyamatainak megértéséhez. A kötet irodalomjegyzéke 26 oldalas, ám nem tézisgyűjteményt, hanem pörgő, „sms-nyelvezetű” kalauzt vehetünk kézbe, amely 100 térképpel, ábrával és infógrafikával segít megérteni azokat az összefüggéseket, melyek a századunk geopolitikai és geostratégiai döntései mögött állnak. A modern kor új tudománya a geoökonómia, amely a geopolitika, a tudás és a földrajz elemeit egyesíti. Az új világ kiapadhatatlan nyersanyaga pedig az adat, amelynek kibányászása, kiaknázása és felhasználása rangsorolja a jövőben a nyerteseket és veszteseket.

A kötet bemutatásakor Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arról beszélt, a könyv útikalauzként vezet át a nemzetstratégiákon és személyes stratégiákon, amiből az emberiség XXI. százada kikerekedik. A jegybankelnök hiánypótló műnek tartja a könyvet – főleg nekünk magyar döntéshozók, a hazai elit számára, akik – szavai szerint – az elmúlt 500 évben rendszeresen eltévedt, rossz válaszokat adott. Ebben okolhatóak a döntéshozói jellemhibák, a széthúzások, de a rossz döntések mögött a fő ok az volt, hogy nem ismertük a világot. A kalauz most eszközt ad ahhoz, hogy ne legyen többé lemaradása ezen a téren a magyar elitnek.

A könyv összes üzenete szinte felsorolhatatlan. Matolcsy György ezek több pontot említett. A jövő erőközpontjai még inkább a városok lesznek – az Egyesült Államok bruttó nemzeti termékének 50 százalékát 21 városban termelik meg -, ezek kivétel nélkül okos városok (smart city) lesznek, némelyikük közülük ugyanakkor hub-ként emelkedik majd ki és koncentrálja majd a tudást. Matolcsy szavai szerint Budapest útban van a hub-szerep felé. Ehhez az kell – mert ez is a jövő ismérve – hogy kreatív iparágakra építsünk, s nagy hangsúlyt helyezzünk a felsőoktatásra. Oktatási forradalomra van szükség azért, hogy világ 100 legjobb egyeteme között egy magyar legyen, míg az első ötszázban legalább 5 magyar intézmény kapjon helyet. Matolcsy szerint a könyv és a jelenlegi helyzet fő üzenete, hogy fúziókra van szükség – többfajta erőforrás, gondolkodás összedolgozására. Mindent össze kell gyűjtenünk, érkezzen akár keletről vagy nyugatról – hibás gondolat azzal zárni el magunkat a hasznosítható tudástól, hogy magyarként hova tartozunk. Erre is jó példa lehet a jegybankelnök által az elmúlt hónapokban több helyen is idézett modern selyemútak kiépülése, amely – ismételte meg a könyvbemutatón Matolcsy György – a közeljövő gazdasági sikerét biztosíthatja Magyarország számára.

A Geopillanat elsősorban fiataloknak, egyetemistáknak szól, de az értékelők szerint mindenki elmerülhet benne, aki fellapozza a fejezeteket, vagy csak elgondolkozik egyik-másik ábráján. Tartalmas időtöltésnek ígérkezik.

forrás: Heti Válasz