Új vállalkozói forradalom: A startup-generáció

Gazdasági és társadalmi trendforduló

A fiatal vállalkozások és az úgynevezett bridge-generáció felkarolása, a startup-kultúra fejlesztése egyszerre járul hozzá a gazdasági növekedéshez és a társadalmi előrehaladáshoz. A startupok teljesen új vállalati kultúrát honosítanak meg, és szeretnék, ha minél több közösség, munkahely, vállalkozás törekedne arra, hogy átláthatóan, korrupciómentesen, tudás- és teljesítményalapon működjön. E bridge-generáció hidat épít a tengerentúlon működő és a hazai üzleti kultúra közé, és a startupok azok, amelyek összeköthetik a kezdő vállalkozókat vagy a pályakezdőket a kreativitásra és innovációra épülő világgal. A startup-vállalkozások terjedése fel fog gyorsulni a következő években, aminek hátterében a következő tényezők állnak: a huszonéves startup-generáció szüleikétől eltérő pénzkeresési szokása, globális világképe, nyelvtudása és személyiségjegyei. (Folyamatos tanulási igényének köszönhetően jól képzett társadalmi rétegről van szó, melynek lelkesedése és tenni akarása jól hasznosítható a startupokban.) Magasabb az ingerküszöbük, szomjazzák az innovatív dolgokat, és nem követők, hanem sokkal inkább befolyásolók, trendalakítók; szívesen vesznek részt projektmunkákban, indulnak szakmai versenyeken. A startup-világban a komplexebb, parallel gondolkodású, rugalmas személyiségek sikeresek. Aki spontán problémamegoldó alkattal bír, gyorsabban találja meg számítását, és jobban tud érvényesülni a startup-világban; A startupokra (kezdeti szakaszban) jellemző kis csapat biztosítja e generáció nagy visszajelzési és elismerési igényét, miközben a fejlődésre is lehetősége nyílik. 

Miért pont most a legjobb vállalkozni?

A vállalkozói lét újjáformálja a gazdaságot és inspirálja az embereket. A vállakozás a világgazdasági válságból való kilábalásnak, a fiatalkorú munkanélküliek foglalkoztatásának, a fejlődő országokban pedig a szegénységből való felemelkedésnek a kulcsává vált, amit állami politikák is ösztönöznek. Ennek kapcsán állítja Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezetője, hogy a tapasztalatok, élmények könnyebben megoszthatóvá válnak így, és sok-sok emberhez eljutva inspirációt adhatnak másoknak is: hogy lépjenek egy nagyot, akár a komfortzónájukat is elhagyva, és merjenek megvalósítani valami olyat, amire nagyon vágynak. A vállalkozásalapítás és -fejlesztés széles körben ismert tudássá vált. Az internet jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a startupok létrehozása radikálisan egyszerű lehet, ami megváltoztatta e vállalkozások természetét. Ami régen a nagy üzleti terveken és azok megvalósításán múlott, mára több kisebb kísérlet sorozatának az eredménye. Társadalmi vállalkozás formájában lehetőség adódik számos társadalmi probléma (például a nemek közötti esélyegyenlőség, a szegénység) kezelésére: az adományozás kultúrája ugyanis változóban van, gyakran „adományozói fáradtságról” is beszélnek ezzel kapcsolatban. A Word Entrepreneurship Forum megállapításai között szerepel, hogy az egyszeri adományozói tevékenység helye a segítségre szorulók tanítása kerül előtérbe, a „hal helye horgászbotot és halászhálót” alapelv szerint. Ez sok esetben üzleti szempontból is kifizetődő lehet. 

Áthidalni a szakadékot – női vállalkozók a világban

A Global Entrepreneurship Monitor 2012-ben kiadott, nők helyzetéről publikált jelentésére hivatkozva a Közel-Kelet, valamint a teljes MENASA-térség (Közel-Kelet, Észak-Afrika, Dél-Ázsia) vonatkozásában a következő fejleményekre hívja fel a figyelmet: Nagy-Britanniában a női vállalkozók 44%-a tekinti magát társadalmi vállalkozónak; az Egyesült Államokban az üzleti vállalkozások 30%-ában nők a többségi tulajdonosok; a fejlett országokban a női vállalkozók 32%-a innovátor; olyan termékeket, szolgáltatásokat hoznak létre, amelyek korábban nem léteztek; a Közel-Keleten a női vállalkozók 23%-a innovatív terméket hoz létre, a férfiak esetében ez az arány mindössze 18%; a MENASA-térségben a női vállalkozók 43%-át eredetileg a szükség motiválta; Abu Dhabiban a női vállalkozások 92%-át otthonról irányítják és Afrika szubszaharai térségében a nők 52%-a tervez vállalkozást indítani az elkövetkező 3 évben. Egy londoni székhelyű és az arab nők felemelkedését célzó alapítvány, az Arab International Women’s Forum elnöke, Haifa Al Kaylani jól példázza az alapítvány által népszerűsíte életpályát. A szervezet minél több együttműködést létrehozva kulturális hidat képez az arab és a nyugati világ vállalkozónői között. Napjainkban a kezdeményezésnek már 45 ország a tagja. Céljuk, hogy az üzleti közösségek férfidominanciáját oldják, és nagyobb esélyegyenlőséget teremtsenek a nők számára. Ennek érdekében központi szinten növelni kell a női döntéshozók számát; nőket támogató szabályozást kell kialakítani, például erősíteni kell a szülés utáni segélyeket és támogatásokat; meg kell könnyíteni a rugalmas munkaidőt és a távmunkát a nők számára a munka és a magánélet egyensúlyának kialakításához. A nők technológiai tudásának felzárkóztatására jó példaként említi a cikk Reshma Saujani Girls who can code kezdeményezését, aminek keretében nőket oktat az internetes jelnyelvek alkalmazására, valamint ösztönzi őket az egyéb sikeres vállalkozókkal való kapcsolatok kiépítésére, arra bátorítva a nőket, hogy nagyobb részesedést érjenek el a nemek szempontjából egyik legegyenlőtlenebb szektorban, az IT világában. 

77. ábra. A startup-ökoszisztéma sikeres alkotóelemei Chile szerint