Miért fontos a földrajz a globalizálódó világban?

A globalizáció nem csupán korunk jellemzője, hanem a történelem nagyobb távlatában érvényesülő folyamata. Már az ókori Római Birodalmat is vitathatatlanul globalizációs konstrukciónak tekinthetjük, hiszen az akkor ismert világ nagy részét egyesítette. A globalizációhoz vezető forradalmi lépések voltak a nagy földrajzi felfedezések Amerika felfedezésétől Magellán Föld körüli utazásáig, majd jóval később az egyes kontinensek addig ismeretlen belső területeinek feltárására irányuló expedíciók egészen a 19. századig. A globalizáció egyértelmű mérföldkövei voltak a 19. században a világ nagy részére kiterjedő gyarmatbirodalmak, melyek közül a legnagyobb, a Brit Birodalom 1922-es fénykorában a világ területének 22%-át, lakosságának 20%-át foglalta egységes igazgatási és gazdasági rendszerbe. Bár a nagy birodalmak felbomlottak – talán az USA és Oroszország tekintető közülük csak kivételnek –, az egységesülés korábban elképzelhetetlen mértékben felgyorsult és kiteljesedett.

Napjainkra a globalizációs folyamatok hatására az emberi társadalom, és vele együtt a gazdaság működése gyökeresen átalakult. A globális gazdaság integrálódása és hálózatosodása évtizedről évtizedre gyorsuló ütemben megy végbe. A gazdasághoz kapcsolódó korlátok lebontása, a szabványok világszintű egységesítése és a fogyasztási szokások globális homogenizálódása következtében olyan globális gazdaság születik, amely egyre inkább szervesebb egészet alkot és egységként viselkedik. Ezt az egységesülést az is jól szemlélteti, hogy a nagy pénzintézetek Hongkongtól New Yorkig, Londontól Buenos Airesig a világgazdaság minden globális központjában kirendeltséget tartanak fenn, és a tőke szabadon áramlik a világ különböző régiói között. Érthető tehát, hogy a gazdaság és a társadalom szerveződésében a földrajzi tér szerepe is gyökeresen átalakult. A földrajzi elhelyezkedés és a fizikai távolságok korábbi jelentősége eltűnni látszik. A szállítási költségek csökkenése és a fizikai téren átívelő technológiák nyomán a távolságok lerövidülnek, ám egyúttal a tér be is „sűrűsödik”.