Légifolyosók hálózata és a hubok

A globális gazdasági folyamatok kialakulásában a kontinenseken átívelő gyors légi közlekedési kapcsolatok kiépülése, valamint a széles körű adatforgalmat biztosító infokommunikációs eszközök és hálózatok térnyerése játszik jelentős szerepet.

A „HUB” (szó szerint ‚kerékagy’) először a közlekedésföldrajzban használt kifejezés volt, a legnagyobb gyűjtő-elosztó központként funkcionáló légforgalmi csomópontokat és átszállóhelyeket nevezték így. A hubok jelentősége a globalizáció folyamatával párhuzamosan elképesztő mértéket öltött, és az egyes városok fejlődési potenciálját döntő mértékben meghatározza, hogy képesek-e globális csomóponttá válni. Amikor egy városi térség kontinenseken átívelő kapcsolatokat alakít ki, olyan helyzeti előnybe kerül, amellyel helyi adottságait magasabb szinten aknázhatja ki. Ez visszacsatolásként közvetlen hatást gyakorol a globális vagy regionális településhálózatban betöltött szerepére. A különböző területi szerepkört betöltő központokat ezért a településhálózati kutatásokban már kapuknak (gateway) és csomópontoknak vagy hub-városoknak nevezik, utalva arra, hogy a nagyobb ívű közlekedési kapcsolatok által képesek „kaput nyitni” tágabban értelmezett térségük felé. A légforgalmi hálózatban betöltött csomóponti szerepkör, valamint a légiközlekedéshez kapcsolódó fejlesztések ezért sok esetben többletjelentéssel bírnak. E hálózat mintázatai egyben a globalizációs folyamatok városversenyének „nyertes térségeit” is kijelölik. A 2010-es nemzetközi légi utasok által megtett kilométerek alapján a legtöbb levegőben töltött utaskilométert a dubaji Emirates, a Lufthansa, a Delta Air Lines, az Air France, a British Airways, a hongkongi székhelyű Cathay Pacific légitársaság, valamint a Singapore Airlines jegyzi. E vezető légitársaságok által üzemeltetett légi kapcsolatok területi mintázatai egyben kirajzolják a világgazdaság legfejlettebb, legjelentősebb nagyvárosait.

A légi közlekedés kapcsolódási pontjainak földrajzi megoszlása

Forrás: Robert Hamill

 

A Facebook-tér globális hálózata

Az ipari forradalom óta az információ terjedési sebességét alapvetően a közlekedési infrastruktúra fejlettsége és lehetőségei határozták meg. Ez a sebesség az utóbbi évszázadban a telekommunikációs infrastruktúra fejlődésével újabb szintre lépett. Az elmúlt másfél-két évtizedben azonban az infrastrukturális fejlődés lehetővé tette egy új jelenség felemelkedését, melynek a Facebook vált szimbólumává, és amelyet globális, társadalmi alapon szerveződő közösségi hálózatokként határozhatunk meg. E hálózatok sűrűsége és kontinenseken átívelő jellege folyamatosan erősödik.

A Facebook közösségi hálózatának globális léptékben megjelenített kapcsolatai 2010 és 2013 között intenzíven sűrűsödtek, 2013-ra a Facebookot legalább havi rendszerességgel használók száma 1,11 milliárdra növekedett. A fejlődés dinamikáját jól érzékelteti, hogy az ezt megelőző egy évben – 2012 és 2013 márciusa között – 901 millió főről, 23%-kal emelkedett a felhasználók aránya, 2016 elején pedig Mark Zuckerberg Facebook-CEO a barcelonai Mobile World Congress alkalmával arról számolt be, hogy a felhasználók száma elérte a 2 milliárdot.

A világ Facebook-felhasználóinak elhelyezkedése

Forrás: Recreo Viral

A Facebook Connectivity Lab évek óta rendszeresen elemzi és térképezi a felhasználók elhelyezkedését és kapcsolatait, s a kirajzolódó tendenciák egyértelműen kimutatják, hogy a Facebook-fiókkal nem rendelkező felhasználók területei (a „sötét foltok”) folyamatosan csökkennek, bár vannak térségek, amelyek csak igen lassan kapcsolódnak be a Facebook által kirajzolt globális hálózatba. Az afrikai kontinensen elsősorban az infrastruktúra hiányosságai és a digitális írástudatlanság miatt alacsony a felhasználók száma, a jövőben azonban jelentős növekedés várható. Indiában is hatalmas fejlődési lehetőségek állnak még a Facebook előtt, mivel az infrastruktúra hiányosságai miatt a fejlődés ott is lassabb. A Facebook elemző műhelye India mellett további 20 országot vizsgál, és kimutatásaik szerint Nigéria, Kenya, Uganda, Törökország, Ukrajna és Üzbegisztán vidéki térségeiben továbbra is nehézséget okoz az internethez való hozzáférés.

A Kína helyén látható „fekete folt” nem infrastrukturális okból ered, hanem abból, hogy a kínai kormányzat a Kínai Nagy Tűzfal keretében az egész országban blokkolja a Facebook-hozzáférést. Itt tehát szabályozási okok vetnek gátat az elé, hogy a társadalmi hálózatok globális jellegűvé válhassanak. A kínai vezetés a Facebookot, valamint ezzel együtt néhány hozzá hasonló léptékben népszerű közösségi oldalt, például a Twittert és a Youtube-ot az ujgur területek fővárosának számító Ürümcsiben kitört és 140 halálos áldozattal járó 2009-es lázadást követően tette elérhetetlenné. A kínai internetfelhasználók ezért saját, országos közösségi hálókat használnak, amilyen például a „Weibo”, a „Weixin” és a „Renren”.

A Facebook-kapcsolatok esetében szintén sötétebb foltként szereplő Oroszország hálózati hiányainak oka, hogy itt bár nem korlátozzák az oldal használatát, az ország saját „Vkontakte” nevű közösségi oldala népszerűbb a Facebooknál, amely ott így a második helyre szorult.

Az idő előrehaladásával az is kirajzolódik, hogy míg a sötétebb foltok jórészt állandóak, a világosabb, több hálózati kapcsolattal ellátott területek még tovább fejlődtek, és magasabb szinten integrálódtak a világhálón zajló társadalmi kommunikáció rendszerébe. A társadalmi egyenlőtlenségek e tekintetben is növekednek.

 

A világ légiforgalmi hálózatának sajátosságai:

  • Minden ország, tekintet nélkül annak méretére, legalább egy légitársaság által elérhető repülővel.
  • Minden olyan légitársaság, mely rendelkezik megfelelő nagyságú járművel, üzemeltet járatot New Yorkba, vagy a korábbi gyarmati kapcsolatok okán Londonba. Amennyiben két amerikai járatot is fenntartanak, a második leggyakoribb célpont Washington vagy Los Angeles.
  • Az utasforgalmi adatok alapján a legnépszerűbb európai üdülési úti cél a Kanári-szigetek, majd Spanyolország és Portugália.
  • Amerika esetében üdülési céllal a leggyakrabban Hawaiira, Mexikóba és a karibi térségbe utaznak légi úton.
  • Ázsiában a Fülöp-szigetek, Okinawa, Thaiföld, a Mexikó és a Fülöp-szigetek között fekvő Guam, továbbá Bali a legnépszerűbb helyszínek.
  • A légforgalmi járatok sűrűségének európai értéke messze felülmúlja Japán vagy az Egyesült Államok értékeit. Európában több repülőtársaság van, mint a Földön bárhol.
  • Az egy főre jutó repülőjáratok sűrűségét tekintve Ausztrália emelkedik ki.
  • Minden muszlim ország üzemeltet járatot a Vörös-tenger partján, Mekka tartományban fekvő Dzsiddába, melyre gyakran Szaúd-Arábia turisztikai központjaként és második legjelentősebb városaként is szoktak hivatkozni, továbbá Rijádba, Szaúd-Arábia fővárosába.
  • Közép- és Dél-Amerikában a nemzetközi légiforgalmi járatok 80%-a az Egyesült Államokhoz kapcsolódik, az e kapcsolattal érintett Egyesült államokbeli városok elsősorban Miami, New York, Dallas, Houston és Los Angeles.
  • Az afrikai légteret elsősorban dél-afrikai légitársaságok uralják.
  • A légforgalmi hálózatba leggyengébben bekapcsolódott országok Irak, a Kongói Köztársaság, Zimbabwe, Mianmar (Burma), Nepál és Peru.
  • Néhány terület meglepően magas légiforgalma gazdasági vagy politikai problémákat, konfliktusokat eredményez helyben, ilyen térségek például Egyiptom, Etiópia, Mali, Srí Lanka, Oroszország, Togo, Ghána, Ecuador, Angola vagy Banglades.