Hálózati csomópontok: HUB-városok

Geográfiai értelemben a HUB-ok a különböző gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, innovációs hálózatok legaktívabb központjai, amelyeknek globális és/vagy regionális szempontból is kiemelkedő szerepük van. Kisugárzásuk erősen befolyásolja a környező területek, néha a világgazdaság folyamatait, ezért fontosak a policentrikus fejlődés szempontjából is. A globális városversenyben a gazdasági folyamatok erős hatást gyakorolnak a városok hálózatban betöltö szerepére, látványos példa erre a távol-keleti nagyvárosok robbanásszerű növekedése. A gazdasági válság a különböző országok társadalmi-gazdasági berendezkedésétől és geopolitikai elhelyezkedésétől függően katalizálta a globális jelentőségű városok körének átalakulását. A globalizáció folyamatát vezető hatalmi központok – az eddigi urbanizációs szakaszoktól eltérően – már nem a legfejlettebb országokban, hanem a gazdasági-pénzügyi világfolyamatokat döntően befolyásoló, transznacionális vállalatközpontokat tömörítő nemzetközi metropolisztérségben találhatók. A modern urbanizáció negyedik, napjainkra teljesen kibontakozó szakaszát az előző folyamatból kiindulva a globalizáció urbanizációjának nevezi a szakirodalom. A globális városhierarchia csúcsán a globális nagyvárosi régiók állnak, amelyek méretükben, szerkezetükben, működésükben különböznek a korábbi nagyvárosoktól és nagyvárosi agglomerációktól. A gazdasági globalizáció egyik új eredménye, hogy a globális nagyvárosi régiók nemcsak a legfejlettebb országokban jelennek meg, hanem a felemelkedő gazdaságokban is, olykor a legkevésbé fejlett, fejlődő országokban. 

A „fejlett világ” mindeddig az euro-atlanti térség volt, mindegyik új urbanizációs szakasz az európai, észak-amerikai városszervezési, urbanisztikai, kormányzási elveket követte. A globális nagyvárosi régiók azonban a nagyon eltérő hagyományú ázsiai országokban is megjelentek, ahol a városlakók más jogokat, igényeket, magatartási szabályokat követelnek, mint az európaiak. A fejlett világon kívül globális nagyvárosi régiók általában olyan térségekben alakultak ki, ahol nagyon régi, több ezer éves városi kultúra létezett. A HUB-városok gazdasági erejükön kívül gyakran egyéb szempontok szerint is csomópont szerepét töltik be a globális városhálózatban.

A HUB-ok tipizálásában általában – a gazdasági ismérveken kívül – három csoport különíthető el:

  1. közlekedési HUB-ok (elérhetőség közúton, vasúton, légi úton): az európai és globális közlekedési hálózatok csomópontjai;

  2. tudás-/innovációs/kreatívHUB-ok: kiemelkedő innovációs központok az európai innovációs/tudáshálózatokban;

  3. energetikai HUB-ok (például a gázvezeték-hálózat csomópontjai).

A közlekedés tekintetében a szakirodalom leginkább a légi forgalom csomópontjait emeli ki. Közlekedési HUB-ok leginkább ott találhatók, ahol a legnagyobb a légi forgalom, illetve ahol a földrajzi elhelyezkedés elősegíti a többi kontinenssel való kapcsolattartást. Ez utóbbi városok a kapuvárosok (gateway cities). A kiemelkedő gazdasági/irányítási központokat jól mutatják az egynapos üzleti utakat ábrázoló hálózatok is, amelyek gyakran kapcsolódnak a közlekedési HUB-okhoz. A tudás-HUB-ok olyan központok, amelyek a globális, illetve a helyi innovációs hálózatokban tudásintenzív tevékenységek és tudásmegosztás terén kiemelt helyet foglalnak el. A HUB-ok e típusának jellemzően három fő funkciója van: tudás (információ) létrehozása, termelése; a tudás alkalmazása gyakorlati problémákra; tudásközvetítés a különböző szereplők (kutatók, gyakorlati szakemberek, klaszterek) között és oktatás.  

83. ábra. innovációs csomópontok koncepciója

Forrás: da Cunha, I.V. And Selada, C.: Creative urban regeneration: the case of innovation hubs. In: Int. J. Innovation and Regional Development, 2009, Vol. 1, No. 4, 371–386. ( gure 1)

84. ábra. Az innovációt elősegítő környezet megteremtésének pillérei és tényezői

Forrás: da Cunha, I.V. And Selada, C.: Creative urban regeneration: the case of innovation hubs. In: Int. J. Innovation and Regional Development, 2009, Vol. 1, No. 4, 371–386. ( gure 5) 

 

Globális Innovációs Index – a tudásgazdaság, a társadalmi tőke és a technológiai innováció

Az innovációt támogató városi rangsorok egyik legelismertebb listáját az ausztráliai 2thinknow műhely készítette. A 2007-ben felállító rangsor célja, hogy globális szempontokat adjon az innovációt támogató városfejlesztési stratégiák kialakításához. A rangsor kezdetben 22, 2013-ra azonban már 445 várost vizsgált. A vizsgált városok körét alapos szűréssel határozzák meg. A kiválasztás legfontosabb szempontjai a városi lakosság egészségi, jövedelmi, demográfiai adatai, valamint az, hogy a lista minden földrészre kiterjedjen.

A városokat összetett, 162 mutatót tartalmazó többváltozós elemzés alapján vizsgálják, és különböző mutatók alapján három fő tématerület szerint értékelik:

  1. kulturális eszközök: az ötlet- és inspirációforrások mérhető száma (tervezők, művészeti galériák, sportolási lehetőségek, múzeumok, természeti adottságok);

  2. infrastruktúra: az innovációt támogató kemény és ún. puha infrastruktúra értékelése (közlekedés, egyetemek, üzleti infrastruktúra, kockázatitőke-lehetőségek, irodahelyiségek, kormányzás, technológiai feltételek és adottságok);

  3. a piaci összekapcsoltság mértéke: az innovációk alapfeltételei és kapcsolódásai (földrajzi helyzet, az érinte piaci elemek összekap- csoltsága).