Az új kambriumi pillanat

Közel 540 millió éve (a földtörténet ún. kambrium időszakában) a Földön az életfeltételek gyökeresen megváltoztak, az életformák, az élő szervezetek diferenciálódásnak indultak. (A kambriumra a bioszféra rohamos evolúciója mia kambriumi robbanásként is szoktak hivatkozni.) Ludwig Siegele 2014-ben megjelent Economist-cikkében a digitális szférában működő vállalkozások (startupok) robbanásszerű elterjedését ehhez a kambriumi robbanáshoz hasonlítja. E vállalkozások ugyanis újszerű szolgáltatásaikkal és termékeikkel egész iparágakat képesek átformálni. A „digitális őrület” globális léptéket öltött. Josh Lerner (Harvard Business School) szerint a digitális szolgáltatások és termékek alapelemei (internet, webnyelv, különböző tartalmak és szolgáltatások valós idejű online megosztásának lehetősége) már olyan fejlettek, olcsók és mindenü elérhetők, hogy kombinálhatóvá és folyamatosan újrakombinálhatóvá váltak. A Google vezető közgazdásza e jelenséget „kombinációs innovációnak” tartja, amellyel a startupok a már létező technológiákat alkalmazzák új problémák megoldására. A technológia oly módon is hozzájárult a vállalkozási jelenség robbanásához, hogy az internetnek köszönhetően (ami a digitális szolgáltatások és termékek fejlődésének egyik alapeleme) a vállalkozásalapításhoz és -fejlesztéshez szükséges információk elérhetőbbé és egységesebbé váltak. A globális standardok és normák, valamint a vállalkozások világában kialakult egységes nyelvezet és programozási eszközök lehetővé teszik a vállalkozók és fejlesztők számára, hogy globális léptékben mozogjanak. 

Számos nagyvárosnak (pl. Berlin, London, Amman, Szingapúr) jelentős startup-közössége (startup-ökoszisztémája) van, startup-iskolák (akcelerátorok) és co-working közösségi irodák és munkaterek százainak adva otthont. E startup-ökoszisztémák közös jellemzője a magas szintű „összekapcsoltság”, ami magyarázatot ad az internetes vállalkozások tömegének kialakulására, napjainkban ugyanis bárki, aki képes a webes jelnyelv alkalmazására, webes karakter kódolására, bekapcsolódhat és vállalkozóvá válhat e szektorban.

A gazdasági és társadalmi változások, a 2008-as válság utáni, elhúzódó regeneráció az 1980-as években született, frissen képzett fiatalok tömegeit hozta reménytelen helyzetbe a munkaerőpiacon, és sokan közülük képtelenek alkalmazo ként elhelyezkedni. Ezért a saját útjukat kénytelenek járni, és vagy vállalkoznak, vagy egy startuphoz csatlakoznak. A cikkben millenniumi generációként is emlegetett korosztály kulturális beállítottságának változására mutat rá egy új felmérés is, amelyben a 27 országban megkérdezett mintegy 12 ezer, 18–30 év közötti fiatal kétharmada úgy nyilatkozott, lehetőséget lát a vállalkozóvá válásban.

A startupok a városokba áramlás új mozgalmának is jelentős hajtóerejét jelentik. A sokszínű városközpontok adnak helyet, teret e feltörekvő, új típusú vállalkozásoknak. További különbség a korábbi viszonyokhoz képest, hogy míg régen egy vállalkozás egy termékötleten alapult, ma az üzletek többsége egy csapatból indul ki, amelyben a tagok képességei jól kiegészítik egymást, és többnyire jó ismerősök is.

A szerző azonban felhívja a figyelmet, hogy nem minden kezdő vállalkozás startup. Steve Blank a témakör egyik jegyzett szakértőjére hivatkozva azokat a vállalkozásokat tekinti startupnak, amelyek gyorsan, kifizetődő módon növekednek. A céljuk, hogy „mikro-multinacionális” vállalatként, vagyis globális léptékben működjenek, de ne váljanak nagyméretűvé. Legtöbbjük digitális technológiákat alkalmazó kisvállalkozás, de egyre növekszik a társadalmi vállalkozások száma. A bárhol elérhető számítástechnikai szolgáltatások és szoftverek (felhőalapú számítástechnika) segítségével egy prototípus ma már napok alatt elkészíthető, ami egyúttal magyarázza az úgyneveze startup-hétvégék (hackathonok) ugrásszerű sikerét.

Az első hackathont egy önkéntesekből álló csapat szervezte 2007-ben, azóta pedig több mint 1000 hétvégét hoztak létre százezernél is több résztvevővel 500 városban, olyan távoli helyeken is, mint a mongóliai Ulánbátor vagy az oroszországi Perm. A startupok fejlődését ma már célzott módon, számos kiegészítő szolgáltatás segíti, az egyik legjelentősebb a tesztelési szolgáltatás (például weboldalak, applikációk fogyasztói tesztelése, teszteltetése: ez a legjelentősebb kontrollja e termékek további fejlesztési irányainak), amit a startupok célcsoportok szerint (nem, kor, jövedelmi szint stb.) is kérhetnek az erre specializálódott szolgáltatóktól.

Üzleti közösségek, vállalkozói ökoszisztémák

Szingapúrban a hétemeletes, egykor ipari épületként funkcionáló és „71-es blokként” ismertté vált házat régóta bontásra ítélték. Hogy a mai napig áll, azt az indokolja, hogy az épületben legalább 100 startup működik hivatalosan, és informálisan valószínűleg még több. A „dotcom-lufi” után sok befektető vonakodott attól, hogy internetalapú vállalkozásba invesztáljon, és az ilyen típusú, a szingapúri kockázati tőkére alapuló vállalkozásoknak is csak töredéke élte túl ennek a lufinak a „kipukkanását”. A túlélő és az azóta alapított startupok sűrűsödési pontja a városban a 71-es blokk. A kormányzat ezért a 71-es blokk mellé egy másik épületet építtetett, bővítve a startupok irodalehetőségeit. Szingapúr a világ vállalkozásokkal legsűrűbben ellátott területe, és a világon e városnak van az egyik legkiválóbb startup-ökoszisztémája. Bowei Gai-re (a World Startup Report egyik szerzőjére) hivatkozva Siegele úgy fogalmaz, hogy Szingapúrban a fiatalokat szinte rákényszeríti a kományzati szakpolitika arra, hogy vállalkozóvá váljanak.

A vállalkozói ökoszisztéma legfontosabb eleme a rendszerjelleg, ami piaci, szakpolitikai (állami) és kulturális alapelemekből áll. Ezek mellé egyesek a tehetséget, a finanszírozást és az infrastruktúrát is odaállítják. A Szilícium-völgy volt az első legfejlettebb startup-ökoszisztéma, de mára a világ számos pontján kialakult ilyen, vagy ehhez mérhető fejlettségű rendszer. E helyek gyakran ott alakulnak ki, ahol a fiatalok élni szeretnek. Ilyen városok: Berlin, Boulder, London, Amman (ez az egyik legmeglepőbb „hotspot”, a jordán főváros a szíriai konfliktusok és zavargások ellenére számos startupnak ad otthont). Érdekesség, hogy az egy főre jutó startupok száma az apró Izraelben a legnagyobb. 

Az állam (kormányzás), mint platform

A kormányzatoknak szintén alkalmazkodniuk kell. A versenyhivataloknak, piacfelügyeleteknek figyelemmel kell lenniük a nagy (piaci) platformokra, ugyanis ezek kvázi-monopóliumként működnek, és óriási mennyiségű adat és információ van a birtokukban (ilyen platform például az Amazon, a Facebook vagy a Google). Az államnak is meg kell találnia szerepét ebben az új rendszerben. Napjainkban az állam szolgáltatásai meglehetősen korlátozottak, és leginkább egy italautomatához hasonlíthatnánk őket. A helyzethez úgy tudnának alkalmazkodni, ha egyfajta platformmá válva a kormányzati szolgáltatások széles körben felhasználható alap építőelemeket kínálnának. Ez egyben azt is jelenti, hogy az államnak kevesebb szolgáltatást kell nyújtania, de a jelenleginél jobb színvonalon. A jövőben a nagyvállalatok és a kormányzatok – a nagy platformok irányítóiként és az ökoszisztéma felügyelőiként – egymáshoz nagyon hasonló szerepet fognak betölteni.

Mindent egybevetve a platformizálódás hatásai monumentálisak lesznek. Akik a jelenleg zajló folyamatokat csak egy újabb dotcomlufiként értelmezik, azoknak lehet, hogy revideálniuk kell a nézeteiket, ugyanis napjaink digitális őslevesében benne vannak azok a hozzávalók, amelyekből a jövő gazdaságát és talán még a jövő kormányzati modelljét is kialakíthatjuk.

Innovációs egyensúly

Ryan Raffaellinek a Harvard Business School keretében végzett kutatásai alapján az újra feltörekvő technológiák leglátványosabb példájaként a svájci mechanikus szerkezetű órákat említi, amelyeket az 1970-es évek olcsóbb digitális óráinak dömpingje majdnem eltörölt. Az iparág azonban ma sikeresebb, mint valaha, a gépészeti és gyógyszerészeti cikkek után ez Svájc harmadik legjelentősebb exportforrása. Másik példa e feltörekvő technológiákra a töltőtollak újjáéledése, amelyek az 1950-es évek golyóstollainak elterjedésével kezdtek eltűnni, valamint a kötöttpályás vasúti közlekedési koncepciók megújítása, ami mára 30 amerikai városban már megvalósult, és számos további településen van folyamatban a kialakítása. A bakelitlemezek gyártása az Egyesült Államokban szintén hasonló trendet mutat. 

69. ábra. gravitációs hullámok észlelése

Forrás: Andrew Z. Colvin, NATURE (CC-BY-SA, 3.0)http://www.nature.com/news/ einstein-s-gravitational-waves-found-at-last-1.19361