Az oktatás jövője a jövő oktatása

A QS World University Ranking az egyetemek elismert rangsora, általában ezt tekintik mérvadónak. A Quacquarelli Symonds, amely több mint kétezer intézményt vizsgál, és ezek közül több mint nyolcszázat rangsorol, rengeteg szempontot vesz figyelembe és súlyoz a lista összeállításakor. Ezek közül az akadémiai szempont, ami azt méri, hogy az oktatók milyen publikációs tevékenységet folytatnak és ennek milyen a nemzetközi visszhangja, 40%-kal esik latba. A másik fontos szempont, a munkaadók véleménye 10%-ot képvisel. Például, ha valaki francia szakon végez, akkor felmérik, hogy a francia szakosokat alkalmazók mennyire elégedettek velük. A modern nyelvek esetében a megítélésben ez a döntő. Számítanak még az anyagi körülmények, a tanár-diák arány, a külföldi hallgatók aránya, a kutatási potenciál, a tudományos idézettség, valamint az, hogy az intézmény milyen tudományterületi besorolást kapott. Az orvosi és a természettudományi területeken egyéb szempontokra is figyelnek. A 2015. évi rangsor kialakításához 46 ezer oktatót és kutatót kérdeztek meg online kérdőíven arról, hogy az adott tudományterületen véleményük szerint melyik a 30 legjobb külföldi egyetem. Ebből kirajzolódik, hogy a szakma kiket tart a legkiválóbbaknak. A 2015-ös rangsor alapján a 2014-es listához hasonlóan ismét a Massachusetts Institute of Technology, azaz az MIT le a világ legjobb egyeteme. A QS Top Universities listáján a Harvard a második, a Cambridge-i Egyetem a harmadik. A negyedik a Londoni Egyetem (University College London, UCL) lett, míg az ötödik a szintén londoni Imperial College. 

„Az öt legfontosabb trend” a nemzetközi felsőoktatásban

A nemzetközi felsőoktatásban az utóbbi öt évben megfigyelhető öt olyan trend, amely a válságot követően a legnagyobb változást hozta a világ felsőoktatási intézményeiben.

  1. Folyamatosan növekszik a külföldön tanulók száma. 2011-ben 4,3 millió diák tanult a szülőhazáján kívül, nagy részük Ázsiából, főleg Indiából, Kínából és Koreából.

  2. Kiemelkedők a tudományra és technológiára fókuszáló egyetemek. A legnyilvánvalóbb változást az MIT mutatja, a 2008/2009-es QS World University Ranking felsorolásában a kilencedik helyről 2011-re az első helyre ugrott.

  3. Változó oktatási hierarchia Ázsiában. Az elmúlt öt év fontos változásokat mutat az ázsiai oktatási rendszerben, ahol néhány ország, sok energiát befektetve, fontosnak tartja a fejlődést és a nemzetköziesítést. Ázsia legtöbb egyeteme azonban a rangsorban hátrébb került.

  4. Az európai egyetemek felületi stabilitása. A kontinens egyetemei annak ellenére rossz irányba haladnak az angliai egyetemekkel való összevetésben, hogy a kontinens országai erős oktatási rendszerrel és masszív kulturális és tudományos örökséggel bírnak.

  5. Az egyetemek „láthatósága”. A nagyobb országok arra törekszenek, hogy láthatóságuk javuljon, és egyetemeik felkerüljenek a QS World University Ranking listájára.

10 egyetem marad az egész világon?

Az elmúlt évtizedek legfontosabb oktatási kísérlete a nyílt online kurzusok elterjedése (Massive Open Online Courses – MOOC). Ez a legvisszafogottabb vélemények szerint is demokratizálja az egyetemek világát. Mások szerint azonban az sem kizárt, hogy emiatt 50 év múlva világszerte összesen tíz egyetem fog megmaradni. A MOOC-jelenséget 2011-ben a Stanford egyik professzora, Sebastian Thrun indította el, aki a mesterséges intelligenciáról szóló óráját online hirdette meg, így az interneten bárki követhette. Amerikában ez nem számított különlegességnek, hiszen az online előadásokra fókuszáló egyetemek már 2010-től kezdtek felfutni, amelyek közül a University of Phoenix jár az élen 250 ezer diákjával.

A Phoenix Egyetem nonprofit intézmény, amelynek több mint 200 campusa van szerte az Egyesült Államokban, s ezzel messze a legnagyobb magánegyetem Észak-Amerikában. Legnépszerűbb területe az üzleti képzés, legtöbb diákja felnőtt, akik karrierjük érdekében a kényelmes és rugalmas online tanulás segítségével szeretnék bővíteni a tudásukat. Az online órákat az egyetemen 200 diák vette fel, az internet segítségével pedig 160 ezren. 2012 elején Sebastian Thrun megalapította az online kurzusokra specializált oldalát a Udacityt. Őt követte azután a Coursera, az edX, a Lynda, az Udemy és az Apple-féle iTunes U. Ez a kezdeményezés, hogy világhírű professzorok oktassanak ingyen az interneten, hatalmas sikerrel járt az amerikai felsőoktatásban, több millióan kezdték el felvenni a MOOC-kurzusokat. De hogyan vizsgáznak a diákok? Milyen papírt kapnak a végén? Hogyan ellenőriznek? Mit ér egy MOOC-végzettség? Hol éri meg ez az egész az egyetemeknek, amelyek így ingyen teszik hozzáférhetővé azt a tudást, amiért egyébként a diákjaiktól súlyos tandíjakat szednek be?

A nyílt és ingyenes előadások tömegeket vonzanak, mivel azonban a kurzusok nem kerülnek pénzbe, a diákoknak csak körülbelül 10%-a végzi el őket. A vizsgák, tesztek online zajlanak, szinte lehetetlen ellenőrizni, hogy a tanuló mennyi tudást szerzett meg, ezáltal önmagában egy MOOC-bizonyítvány nem ér sokat. Az MIT egyik professzora, Walter Lewin szerint sok kurzus nem végezhető el online módon otthon, mert az MIT laboratóriumainak igen drága felszereléseit a diákoknak használniuk, alkalmazniuk kell a kurzus során. Egy Harvard- vagy egy MIT-diploma helye ugyan nem fogadható el egy MOOC-papír, de azt tökéletesen mutatja, hogy akik ezeket a kurzusokat elvégzik, azok szeretnék továbbképezni magukat. Amerikában nagyra tartják a világgal lépést tartó munkaerőt. A MOOC-kurzusoknak fontos szerepük lehet a céges továbbképzésekben is, és lényegesek az egyetemi intézmények hosszú távú stratégiájában.