A világgazdaság jelene és jövője

A világ országainak 2014-ben mért nominál GDP-megoszlása alapján készült Voronoi-diagram (25. ábra) a globális gazdasági teljesítményt legnagyobb részben előállító gazdaságok részesedését és szektor (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások) szerinti felépítését mutatja méretarányosan.

A világgazdaság legnagyobb szereplője az Egyesült Államok (23,32%-os részaránnyal), melynek gazdasági struktúrájában kiemelkedő a szolgáltatási szektor szerepe: vállalkozásainak 79,7%-a az ide tartozó ágazatokat képviseli, ami jelentősen meghaladja a 63,6%-os világátlagot. Ezzel párhuzamosan mezőgazdasági és ipari szekorának aránya 1,12% és 19,1%, szemben a sorrendben 5,9%-os és 30,5%-os világátlaggal. Abszolút méretét vizsgálva azonban az is kirajzolódik, hogy továbbra is az USA rendelkezik a világ legnagyobb ipari szektorával.

A második legnagyobb gazdaság, Kína (13,9%) kiegyenlítettebb szektorális berendezkedéssel rendelkezik, jóllehet jelenleg a szolgáltatási szektor növekedése gyorsabb ütemet mutat. A magasabb jövedelmű országokhoz képest gazdaságszerkezetének legjelentősebb eltérései, hogy mezőgazdasága átlagon felüli, 9,1%-os részarányt képvisel, továbbá iparának és mezőgazdaságának együttes aránya meghaladja a szolgáltatási szektor gazdasági teljesítményhez történő hozzájárulását. Növekedésében azonban egyre erőteljesebbé válik a szolgáltatási szektor, mely folyamatot az ország vezetésének 2015 végén bejelentett 13. ötéves tervének (2016– 2020) fejlesztési irányai is megerősítik, új növekedési modellt vezetve be az országban. Ennek mentén strukturális átalakításokra kerül sor a gazdaságban, deklarált cél, hogy a szolgáltatások, valamint a fogyasztás aránya növekedjen a GDP-n belül, Li Ko-csiang kínai minszterelnök 2016 elején adott nyilatkozata szerint a túltermeléssel küzdő iparágak felesleges kapacitásait leépítik – ami egyértelműen együtt jár a mezőgazdaság arányának csökkentésével. A szolgáltatások GDP-hez történő növekvő hozzájárulása India esetén is kialakulóban van, amivel párhuzamosan az agrárágazatok leépülése várható.

Legfejlettebb gazdaságok az országok GDP-megoszlása szerint

Forrás: HowMuch.net

 

A világgazdaság jövője: 2045-ig ötszörösére nő a gazdaság

A brit Védelmi Minisztérium gazdasági osztályának elemzése alapján a világgazdaság mérete 2045-re a 2012-es érték többszörösére fog növekedni. E fejlődést legnagyobb részben Kína, az Amerikai Egyesült Államok, valamint India és az Európai Unió fogják képviselni. A 2012-es értékekhez viszonyítva unión belül Nagy-Britannia bővülése lenne a legmagasabb, közel 86,9%-os mértékű, míg Franciaország 72,7%-kal, Németország gazdasága pedig 46,8%-kal növekedne 2045-ig. A jelölt időszakban azzal számolnak, hogy Kína négyszeres, az USA 95,5%-os, India 4,5-szörös az EU pedig 75,7%-os gazdasági bővülést könyvelhet el. A fejlett országok sorában Japán növekedése a legszerényebb, 45%-os, Kanadáé 1,2-szeres, Ausztráliáé pedig másfélszeres. Oroszország és Szaúd- Arábia gazdasága 2045-ig közel ugyanilyen mértékben a 2012-es érték 1,6, valamint 1,55-szörösére növekedne. 

A becslések szerint a leggyorsabb növekedési ütem lehetőségét Etiópia, Nigéria, Egyiptom és Kazahsztán hordozzák, ezenkívül Indonéziában, Törökországban, Chilében, Algériában, Dél-Afrikában és Mexikó- ban várható a legnagyobb arányú növekedés a 2012-es értékekhez viszonyítva.

 Az egy főre jutó GDP-növekedése 2000–2015 között

Forrás: World Bank – UNDP - New Economics Foundation, Peter Aldhouse

 

A legerősebb gazdaságok

A világ legmeghatározóbb gazdaságai (nominál GDP alapján) 2015-ben az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Japán, Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, India, Olaszország, valamint Brazília és Kanada voltak. Érdekesség ennek kapcsán, hogy míg az USA a nominál GDP alapján első helyezést ér el, addig az egy főre jutó jövedelem alapján csupán a tizenegyedik legfejlettebb ország. Kína azonban a legnagyobb gazdasági teljesítményű országok sorában még mindig a legmagasabb növekedési ütemet jegyzi. A nominál GDP alapján harmadik helyen álló Japán, jóllehet gazdasági fejlődése lassul, vásárlóerő- paritáson mért értékei alapján is vezető, a világranglistán negyedik helyet foglalva el. Emellett exportkibocsátás alapján is negyedik helyen áll. A negyedik legnagyobb gazdaság Németország, vásárlóerő-paritáson mérve az ötödik helyen. Export alapján a második, termékimport alapján pedig harmadik helyen áll. 

 A világ 10 gazdasági szuperhatalma

Forrás: Healy Consultants, Visually

Ezen adatok alapján a brit gazdaság a második legnagyobb Európában, globális szinten pedig nominál GDP alapján az ötödik, vásárlóerő-paritáson mérve pedig gazdasági kibocsátása a nyolcadik legnagyobb. A globális színtéren hatodik legnagyobb nominál GDP-vel rendelkező Franciaország a 2015- ös értékek alapján a harmadik legnagyobb Európában. India a nominál GDP alapján a hetedik – érdekesség, hogy vásárlóerő-paritáson mérve globális léptékben a harmadik helyet jegyzi. Az 1991-es gazdasági reformokat követően a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává vált. Olaszország globális szinten a huszonnegyedik legfejlettebb ország, relatív alacsony munkanélkülisége és magas egy főre jutó jövedelme alapján viszont a világ vezető gazdaságainak listájában a nyolcadik helyen végez. A brazil gazdaság a nominál GDP alapján a kilencedik, vásárlóerő-paritáson számolva pedig a hetedik helyet jegyzi. Kanada gazdasága rendelkezik a tizedik legnagyobb nominál GDP-vel,vásárlóerő-paritás alapján pedig a tizenharmadik helyen áll.