A kreatív város felemelkedése

Ez az új társadalmi osztály a kreativitását valamely startupban bontakoztatja ki, ideális munkakörnyezetét legjobban egy Google-iroda szabadsága és sokszínű berendezése írja le. Munkája az életformája, és ezért bőségesen meg is fizetik, hiszen képességei naprakészek, és fejleszti magát. Talán így lehet egyszerűen jellemezni a kreatív osztály tagjait, akiknek egyre fontosabb szerepét járja körbe az amerikai urbanista professzor, Richard Florida The Rise of the Creative Class című munkája. Richard Florida könyve az eredeti, 2002-ben kiadó mű 2012-es, felülvizsgált változata. A szerző hosszú évek szociológiai, urbanisztikai és egyéb kutatásai, előadásai során mindvégig egy új, gazdaságot és társadalmat alakító csoport, a kreatív osztály helyzetét és lehetőségeit elemezte. A kreatív osztály – mint minden más osztály – gazdasági alapon különíthető el, azonban még nem születe meg a közös identitás, ami erős közösséggé formálná. A könyv célja, hogy rámutasson arra, miért és miként jut kiemelt szerephez ez az osztály, és ez milyen következményekkel jár az egész társadalomra nézve. A kreativitást, Keith Simonton szavaival élve, „az újdonság, a hasznosság és a meglepetés” összekapcsolódása határozza meg. A kreativitás szükséges a mai életstílushoz, minden területen használható, azonban egy szerveze rendszerrel olykor nehezen összeegyeztethető. A kreatív egyéniség már nem újdonság, az USA-ban ez az új fősodor. Florida szerint a kilencvenes évek óta zajló nagy gazdasági, kulturális és földrajzi változásokat elsősorban a kreatív szakemberek mozgatják. 

A kreatív osztály földrajza

A földrajzi hely nagy szerepet játszik a kreatív egyéniség kibontakozásában, a kedvező paraméterek kibontása a könyv egyik fő irányvonala. Florida a vizsgálatokat az USA-ban végezte, így ennek az országnak a területi és demográfiai összetételével foglalkozik a kreatív osztály szempontjából. Az USA vizsgálata abból a szempontból is kiemelten fontos lehet, mivel itt a legnagyobb arányú a kreatív osztály részvétele a munkaerőpiacon, míg az egész világon ez még nem valósult meg. A globális kitekintésben csupán a fejle országokra tér ki, mivel itt vannak olyan metropoliszok, amelyek vonzók lehetnek a kreatív emberek számára.

A könyv egyik fő fókuszpontja a sikeres város meghatározása. Mi tesz sikeressé egy várost, és miért bizonyos városokba költözik a kreatív osztály? A választ az emberek határozzák meg. A Human Capital Theory, a regionális növekedés uralkodó elmélete szerint, a fejlődés biztosítéka a magasan kvalifikált munkaerő sűrűsége. Florida szerint ez kiegészítésre szorul, ő három faktor együttállásától teszi függővé egy város fejlődését: technológia, tehetség, tolerancia. Ezek közül egyedül a tolerancia tűnik első pillantásra érthetetlennek, s azt talán földrajzilag is nehéz meghatározni. A kreatívok lakóhelyválasztásánál a legfontosabb a nyitó környezet, ezért lehetséges az, hogy az általuk előnyben részesíte városokban jelentős a homoszexuális és a bevándorló közösség. Mindenben a sokszínűséget keresik, mivel ez segíti az innovatív elképzelések egymásra találását. 

91. ábra. A kreatív területeken foglalkoztatottak aránya a piaci szektorban

Forrás: Martin Prosperity Institute, Competitiveness Review című jelentése | Richard Florida: The Winners and Losers of Economic Clustering

 

92. ábra. kockázati tőkebefektetések száma az egyes amerikai városokban

Forrás: http://www.theatlantic.com/magazine/archive/2013/10/the-boom-towns-and-ghost-towns- of-the-new-economy/309460/