A hely szelleme – genius loci

Richard Florida, a Torontói Egyetem professzora, a kreatív osztály felemel- kedésének guruja, a világ egyik legelismertebb gondolkodója óriási adat- bázissal bizonyítja, hogy életünk legfontosabb tényezője az, hogy hol élünk. Az élet meghatározó döntéseit – képze ség megszerzése, munka és karrier, párkapcsolat – ugyanis jelentősen meghatározza az élőhelyünk: jó helyen könnyebb jó döntést hozni. A gazdasági fejlődés motorjai – a tehet- ség, az innováció, a kreativitás – nem egyenletesen oszlanak el a világban vagy hazánkban, hanem térben koncentrálódnak. Régebben városokban és nemzetállamokban, ma óriástérségekben és megarégiókban. A világgazda- ság 40 legnagyobb integrált térségébe összpontosul a világ népességének 18, a globális GDP 66 és az innováció 86%-a. Észak-Amerika 12 megarégiója kö- zül az 500 mérföldes Boston–New York–Washington-folyosó a legnagyobb, a globális gazdaságban is csupán Nagy-Tokió előzi meg gazdasági erőben.

 

Európában az Amszterdam–Brüsszel–Antwerpen-övezet a legerősebb, 60 millió lakossal és 1500 milliárd dolláros gazdasági erővel így is csak negyedik a világban. Ezt követi a London–Birmingham brit megarégió, majd a Milánó–Róma-tengely, a Stuttgart–Frankfurt–Hamburg óriástérség, majd Nagy-Párizs következik. A Bécs–Budapest-övezet 180 milliárd dolláros gazdasági erejével megelőzi a Prága körüli régió 150 milliárd dolláros, a lisszaboni nagytérség 110 milliárd dolláros, valamint a skóciai, a madridi és a berlini megarégiók erejét. A globális gazdaság térben négy részre oszlik: kreatív nagyrégiókra, importált innovációt jól használó térségekre, a fejlődő világ reménytelen megavárosaira és mezőgazdasági vidékekre. 

78. ábra. globális városok (2015) a global power index alapján 

Forrás: Institute for Urban Strategies The Mori Memorial Foundation, Global Power City Index http://www.mori-m-foundation.or.jp/english/ius2/gpci2/

A városoknak saját ,,személyiségük” van. Ha olyan helyet keresünk, ahol nyitottak az új gondolatokra, tehát kreatív és innovatív helyen szeretnénk élni, akkor szerzőnk Csíkszentmihályi Mihályt idézve azt tanácsolja, hogy két dologra figyeljünk: a szépség szeretetére és a kíváncsiságra. A kreatív embereket e két tulajdonság jellemzi a legjobban: szeretik a szépséget, a művészeteket, a szép környezetet és tárgyakat, és minden újra rendkívül fogékonyak. Digitális világ felé haladunk, ahol csak kétféle munka lesz: jól fizetett kreatív és alacsony bérű, hagyományos, szolgáltató tevékenység. A fejlett országokban már a munkahelyek 35–40%-a kreatív munkát igényel – ide tartozik például a K+F, a dizájn, a média, a tudásipar –, ahol a gazdag képzelet, az alkotókészség, az intelligencia és a nem hagyományos gondolkodás a legfontosabb képességek.

Florida szerint a kreatív osztály az, amelynek lehetősége nyílhat, nyílik arra, hogy a világ formálásából kivegye a részét. 

A gazdasági és társadalmi előrehaladásnak három dolgot kell tartalmaznia, amit Florida 3T-nek nevez:

  1. képesnek kell lenni a technológiai innovációra – ideértendők a különböző intézmények, az egyetemek, a konkrét technológiai innovációkkal operáló vállalkozások;

  2. a tehetséget, az adottságokat, különleges képességeket nem elég kitermelni vagy odavonzani, hanem meg is kell tudni tartani;

  3. toleranciára és nyitott gondolkodásmódra van szükség annak érdekében, hogy férfiak, nők, kisebbségi csoportok, bevándorlók, más szexuális orientációval rendelkezők is bátran bele merjenek és bele tudjanak kapcsolódni az innováció folyamatába.

A legfontosabb azonban az, hogy a legtöbb emberben van kreativitás, és a feladatunk, hogy ezt kihozzuk belőlük. A gyárakban dolgozó munkások csoportokban, élő laboratóriumként dolgoznak együtt, és e hétköznapi emberek kreativitása és intelligenciája az, ami előreviszi a gazdaságot. Nem a technológia teszi naggyá és prosperálóvá a gazdaságot, hanem az emberek, akik formálják. Vegyük például a szolgáltatói osztályt, ami a fejlett országok gazdasági struktúrájában bőven kiteszi az 50%-ot. Nekik azért fontos, hogy a munkájuk még kreatívabb legyen, hogy tudják, jobban dolgoznak, jobb szolgáltatást tudnak nyújtani. A kreatív osztály felemelkedése mellett a másik nagy változás az, hogy a technológia terjedésével a távolságok nem tűntek el. A világ, és főleg a világgazdaság 40 megarégióba tömörül, és ott csúcsosodik ki. A városok és a közöttük húzódó megarégiók azok, ahol a 3T megtalálható egy helyen, ezek azok, ahol a gazdaság és az innovációs réteg, a kreatív osztály igazán érvényesülhet és virágozhat. Az újítás nem elefántcsonttornyokba vonulva születik meg, hanem emberek együttéléséből, ahogyan egymást stimulálják, és ahogy a városuk inspirálja őket. Így bekerülhet egy negyedik T a másik három mellé: a terület. Ennek minőségi meghatározásában fontos szerepet játszik, hogy a lakossága mennyire nyitott gondolkodású, mennyire befogadó. Ugyanennyire fontos az is, hogy milyenek a természeti és a helyi adottságai, vagy az építészeti környezete, illetve hogy mindazt, amit mi hozunk létre, és mindazt, amit már készen kaptunk, hogyan tudjuk megóvni.