A 21. század a tudás és a kreativitás évszázada

A gazdasági szerkezetváltás következtében, az iparosodási szakasz után a szolgáltatások előtérbe kerülésével, valamint az információs forradalom kialakulásával egyre inkább az emberi erőforrás, a tudás által hozzáadott érték az, ami a gazdasági növekedés motorját képezi. Később azonban számos kutató, köztük a városi térségeket vizsgáló Richard Florida és a ow-elméletet megalkotó Csíkszentmihályi Mihály rámutatott, hogy a tudás és az információ mellett a kreativitás az a tényező, amely még inkább megnöveli a tudás hasznosságát és értékét. Az új gazdasági erőt jelentő tudás, innovációs képesség és hajlandóság, valamint a kreativitás mind globális szinten, mind pedig az egyes nemzetgazdaságokban, valamint a fejlett világ különböző érdekszövetségeit képviselő országcsoportjaiban kimutatható növekedési tényezőt jelent. Ezek egyszerre eredményezik a foglalkozás átrétegződését, a társadalomnak az oktatásban való egyre nagyobb arányú és egyre magasabb szintű részvételét, a kutatás-fejlesztési ráfordítások növekedését, a bejegyzett szabadalmak számának emelkedését és a szellemi tulajdonjogok szaporodását, összességében pedig a kulturális és kreatív iparágak GDP-hez történő egyre jelentősebb hozzájárulását. E kreatív tevékenységek irányába történő elmozdulással a kultúra a gazdaság szerves részévé válik. A kultúra kreatív kulturális szolgáltatóipar formájában történő átalakulásával egy új, dinamikusan fejlődő gazdasági húzóágazat jön létre, mely a kulturális örökségre, a humánerőforrás által felhalmozott szellemi a tőkére és kreatív tehetségekre épít. 

Kultúra, kreatív gazdaság és versenyképesség

A kultúrgazdaság és a kreatív kulturális szolgáltatóipar fejlesztése pozitív hatással van mind a nemzeti kultúrára, mind a gazdasági növekedésre. A kulturális örökség hasznosítása, a hozzá kötődő iparágak terjeszkedése tehát nem csupán a társadalmi-kulturális mozgások eredménye, hanem az európai versenyképességet erősítő nemzetgazdasági stratégia is. A kulturális és szellemi örökségek hasznosítása a kreatív iparágakon keresztül a gazdaság szempontjából is értékteremtő. Az utóbbi években (a gazdasági válság ellenére) a kulturális és kreatív iparágak Európa leggyorsabban fejlődő ágazataivá váltak, így a gazdasági növekedést generáló hatásuk sok esetben közvetlenül is megjelenik.

A kulturális ipar jelentősége a helyi munkahelyteremtésen és a nemzetgazdaság teljesítményéhez való hozzáadott értékeken túl a települések munkaerőmegtartó képességének erősödésével is jellemezhető. A fejlett kulturális iparral rendelkező településeken jobb az életminőség, nagyobb a település munkaerő-megtartó képessége, főképp a magasan képzett és fiatalabb generációkhoz tartozó munkaerő megtartásának képessége. Munkaerőpiaci szempontból pedig jelentősek a kultúrának a nem formális és informális tanulást, tehetséggondozást segítő eszközei, melyek jelentősen hozzájárulnak a humánerőforrás kompetenciáinak és készségeinek fejlesztéséhez, különösen fiatalkorban, így hosszú távon megalapozzák a gazdaság fenntartható fejlődését. A szociális élmények és a hálózatokkal való összekötöség hosszú távon új gazdasági versenytényezőt jelenthet.

A kreatív kulturális ipar innovációs motor szerepe érvényesül az oktatásban, a távközlésben, az informatikában, az innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztésében is. 

A legkreatívabb iparágak besorolásának legtöbbet hivatkozott modelljei a következők:

  • A brit DCMS (Department for Culture, Media and Sport) azokat a tevékenységeket tekinti a kreatív iparágakba tartozóknak, amelyek egyéni kreativitásra, tudásra és tehetségre épülnek, és a szellemi tulajdon létrehozása és kiaknázása által hozzájárulnak a jólét és a munkahelyek számának növekedéséhez. Ez a definíció más országokban is széles körben elfogadott.

  • A WIPO (World Intellectual Property Organization) a szerzői jogi tartalom alapján 2003-ban alkotta meg a kreatív iparágak egymásra épülő struktúráját.

  • A kreatív iparágakat koncentrikus körökként felépítő modell pedig a kulturális/művészi tartalom mértéke alapján különítette el az idetartozó tevékenységeket. Ebben a legbelső körben (a „magban”) találjuk azokat a művészi tevékenységeket (irodalom, zene, képzőművészet stb.), amelyeket egyre csökkenő kreatív tartalommal szolgálnak ki a különböző résziparágak.

  • Szimbolikus szöveg modell: Hesmondhalgh szerint elsősorban azok a kreatív ágazatok, amelyek „szöveget”, illetve kulturális javakat állítanak elő.112

  • Az ENSZ szakosított szervezete, az UNCTAD a kreatív iparágakon belül 2008-ban négy nagyobb alkategóriát határozott meg. Ezek a kulturális örökség, a művészetek, a média, illetve a kereslet- és szolgáltatásorientált tevékenységeket összesítő gyűjtőkategóriák, funkcionális területek (idetartozik például a dizájn, az új média, a hirdetés).113

    Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) által rendszeresen (2008, 2010, 2013) publikált Creative Economy Report adatai szerint a kreatív és kulturális tevékenységek magas hozzáadott értékük miatt a világ számos országában a gazdaság húzóágazatává váltak. A legutóbb 2013 májusában publikált jelentés szerint a világ kreatív termékeinek és szolgáltatásainak exportértéke 2011-re 624 milliárd USD összeggel, rekordnagyságot ért el, mely 2002 óta mintegy megduplázódott.Forrás: UNCTAD, Culture & Creativity EU-Eastern Partnership Programme, https://www.culture- partnership.eu/en/article/kak-rabotaet-novaya-kuljturnaya-politika-v-keyptaune

  • Az UNCTAD kreatív gazdaságot mérő globális adatbázisa a kreatívipari termékek és szolgáltatások globális exportjának értékét megadva méri a kézműves termékek, a könyvek, a grafikai és belsőépítészeti tervezés termékeinek, valamint a divat, a filmipar, az audiovizuális anyagok, a zene, továbbá az online és a nyomtatott média kibocsátásának alakulását. A kreatív gazdasági adatbázis alapját az országos statisztikai hivatalok által szolgáltatott adatbázisok adják. E kreatív termékek és szolgáltatások globális exportértéke 2008-ban 620,4 milliárd USD, 2009-ben 536 milliárd USD, 2010-ben pedig 559 milliárd USD volt. Amennyiben csak a kreatív szolgáltatások globális exportját vesszük figyelembe, szintén jelentős növekedés figyelhető meg, annak értéke 2002-ben 62 milliárd USD-t, 2010-ben 163,8 milliárd USD-t, 2011-ben 172 milliárd USD-t tett ki.